Grafo-Farsang 2012
Vidám, szakmailag mégis rendkívül tartalmas estére jöttünk össze 2012. február 18-án.
A farsang immár elmaradhatatlan vendége, Papadimitriu Athina színművész szokásához híven korán érkezett, hogy legyen ideje legfrissebb írását is papírra vetni. Ahogy gyülekeztünk, úgy szaporodtak a finomságok a kis asztalon. Volt, aki frissen sütött süteményével kínálgatta az érkezőket.
Pálmai Anna MÍT-elnök köszöntője után, meghitt, bensőséges kapcsolattal indította interaktív elemzését Athinával, amelybe mi is bekapcsolódhattunk.
Nagy élményt jelentett mindannyiunk számára a Budapest-díjas művésznő régebbi és legfrissebb írásainak boncolgatása. Különleges volt szakmai szemmel is látni különböző időszakokban készült írásaiban az állandóság mellett a finom, de jól észrevehető, nüansznyi kis változásokat. Athina mély, őszinte érzelmeit tükröző kézírása megmutatta görögös, és egyben magyaros temperamentuma mögött megjelenő őszinteségét, szókimondását, mély érzelmeit, s azt is, hogy bátorsággal, nyíltan vállalja önmagát. Anna az interakció vezetésénél különösen figyelt arra, hogy a szakmai bemutató értékei mellett, megmaradjanak a művésznő legbelső titkai.
Athina, aki egy kicsit fáradtan érkezett hozzánk lányával, Rékával, pillanatnyi érzéseit, az elemzés hatására felszínre került élettörténeti élményeit és feszültségeit végül egy kicsit szomorkás hangulatú, de csodálatos görög dalba foglalva adta át nekünk…
Megérintette a lelkünket, így amikor elment, ihletett műhelymunka kezdődött a hatalmas érzelmeket megmutató művész nagybetűs kézírásának őszinte megnyilvánulásait elemezve, de tiszteletben tartva a titkot, ahogy Anna is nemegyszer hangsúlyozta az interaktív elemzés során. „Nyitottnak látszik, hogy legbelső énjét ne akarjátok.” Rövid szünet után, gyorsan grafoverseny-csoportokat alakítottunk, hogy egy kis könnyed játékkal tehessük mérlegre tudásunkat.
Farsangi hagyományaikhoz híven ugyanis Vékony Györgyi ismét érdekes grafológiai kérdésekkel lepett meg minket. Bizony igyekeznünk kellett, mert nem sok idő jutott a néhol már feledésbe merülő definíciók leporolgatására. Mire a győztes csapatot is megünnepeltük, már elég későre járt az idő, de mivel sehogy sem akaródzott még hazaindulnunk, Anna invitálására körbeültünk egy rögtönzött kerekasztal-beszélgetésre, szakmai ismerkedésre…
S ezen a „nagyon szakmai” BetűBálon, a körtánc helyetti kerekasztal- beszélgetésen izgalmas kutatási témákról hallhattunk, különleges és rendkívül tartalmas beszámolók során ismerhettük meg mélyebben is új és régebbi kollégáink munkáit. Késő éjszaka, sok nagyszerű grafológiai és emberi élménnyel gazdagodva indultunk hazafelé.
