Grafo-Gárdony 2012 – Idézetek tükrében

Mottó: „Csak írj fénylő betűkkel, szaporítsd a fohászt, gyógyírért, vigaszért, hadd teljen vele az űr, lenne a jövőnek kovász” (Hendi Ilma: A jövőnek kovász).

Pálmai Anna: Megnyitó köszöntés

„Félreérthetetlenül érzem, hogy hajt valami a ceruzám felé… Lelkem ajándék csodát ragyogtatott. Vulkánkitöréssel elindultak a láva-szavak” (Nády Mária: Így kezdődött).

„Ez maga a figyelő jelenlét, melyben a szavak fejtik ki értelmét. Ebben nyilvánul meg érzés, s gondolat, s mindaz, minek hiszed vagy hitted magad” (Bánkúti Csaba: Nevezd hát nevén).

Dr. Szőnyi Magda: A kézírás, mint lelki erőforrás

„Úgy kell, hogy te is értsd: nem éltél hiába,
Az a hely, ahol élsz: világnak világa,
Az égig érő fának, ha nem nő újra ága,
Úgy élj, hogy te legyél virágnak virága”
(Koltay Gergely: Honfoglalás).

W. Barna Erika: A grafoterápia alapjai

„Az írásban a legnehezebb kézbe venni a tollat, bemártani a tintába és szilárdan ott tartani a papír fölött” (J. Renard).

Szőtsné Fritz Ágnes, Banainé Balogh Katalin: Kádár János s.k. A betűkbe zárt személyiség

„Kádár Jánost így búcsúztatta utóda, Grósz Károly 1989-ben: “…mindannyian tanulhatunk Kádár szerénységéből, elvhűségéből, kompromisszumkészségéből, internacionalizmusából, hazafiságából…”.
Szabó Miklós történész 1996-ban ezt írta: “gyáva volt és munkakerülő …”.

Roger Gough, angol történész véleménye szerint: “…hétköznapi embernek tűnt. Persze a valóság sokkal összetettebb volt, Kádár valójában sokkal kegyetlenebb és hataloméhesebb volt, mint azt sokan gondolták” (részlet a könyvismertetőből).

Pálmai Anna interaktív elemzése vendégek: Bilicsi Katalin és Bilicsi Erzsébet

“Minden vágyam, minden törekvésem a mulattatás, a megnevettetés, a szórakoztatás öröme volt. Talán az a vágy hajszolt erre, hogy másokat boldoggá tegyek? Valahol egyszer olvastam: igazán boldog csak az lehet, aki másokat is boldoggá tud tenni.” (Bilicsi Tivadar)

Gyulai Zsuzsanna: Az elfelejtett gépírás

„Végül az írógép köszöntött ránk ördögi zajával, villámgyors beidegzéseivel, elröppenő íveivel és másolópapírjaival…” (Kosztolányi Dezső: A megvadult írógép)

Marunák Mária: Vizualitás – rejtett kezesség – klaviatúra

„ A két kéz természetes adottsága teljesen azonos, mi tettük őket egyenlőtlenné, mi használjuk őket másképpen, mint kellene” (Platón Törvényei).

Kovács Mónika: A Neumann-galaxis Don Quijote-éi? A rezonometrikus íráselemzés lehetőségei a “számítógépírás” korában

”…ha a technika elsodorja is a kézírást az életünkből, az még művészetként tovább élhet” (Umberto Eco).

Podonyi Hedvig: Hogyan tovább? Grafológia a komputervirtuózok korában

„A jövőben már csak a történészeknek és más szakembereknek kell írni és olvasni tanulniuk” (Vilém Flusser).

Farkas László: A grafológia jövője, az egyetemi képzés helyzete

„Mint »kikristályosodott mozdulat«, az írás különböző okokból, az összes emberi megnyilatkozás közül a legmegfelelőbb a tanulmányozásra: minden más cselekvés tünékeny és sokkal nehezebben mérhető. Azok a kritikusok, akik mereven tagadják, hogy a grafológiának van értelme, tévedésben vannak. Számos tanulmány mutatja, hogy a grafológusok a véletlenszerű találatnál sokkal nagyobb pontossággal diagnosztizálnak bizonyos jellemvonásokat…” (Gordon W. Allport pszichológus).

Androsics Nóra: Digitális grafológusok? Megállítható-e a kézírás háttérbe szorítása?

„Már nem kellett megitatnia tollát, nem kellett vesződnie szerszáma fogyatékosságával, kikapcsoltak minden akadályt, mely elterelte figyelmét a lényegről, de az írás csodálatosképp egyre hanyagabbá és lomposabbá vált, mintha arra volna szüksége, hogy éppen a kicsinyes gátlásoktól s az apró-cseprő műszaki zökkenőktől kapjon fényt és erőt” (Kosztolányi Dezső: A megvadult írógép).

Gyimesné Markó Etelka: A tehetetlenség mögött rejlő tehetség

˝A gyermeket tisztelettel kell fogadni, szeretetben felnevelni, és szabadságban elbocsátani˝ (Rudolf Steiner).

Molnár Szilvia: Foglalkozási szimbólumok megmozdítása

„Minden kiejtett, leírt szónak más és más a zengése kétmilliárd és néhányszáz millió ember lelkében. Ezt is tudnod kell, s nem szabad soha meglepődnöd a visszhang felett, mellyel az ember a másik ember szavára felel” (Márai Sándor: Füveskönyv).

Barna Zoltán: A gépírás és a kézírás személyiségre gyakorolt hatásai

„Vigyázzunk a megvadult írógépre, különben érzéseink és gondolataink zenéje nemsokára oly lelketlen kattogássá válik, mint a gépzongora lármája” (Kosztolányi Dezső: A megvadult írógép).

Úz-Kovács Gyula: Sámándobok és a székelymagyar rovásírás

” A magyar nyelv eredete nagyon messzire megy vissza. Rendkívül különleges módon fejlődött és struktúrája visszanyúlik arra az időre, mikor még a jelenleg Európában beszélt nyelvek nem léteztek. Egy olyan nyelv, mely szilárdan és határozottan fejlesztette magát, matematikai logikával, harmonikus összeilleszkedéssel, ruganyos és erős hangzatokkal. …a magyar nyelv egy tömör kődarab, melyen a viharok a legcsekélyebb karcolást sem hagyták. Nem olyan, mint egy naptár, mely a korral változik. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz, s nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitől. Ez a nyelv a legrégibb, a legdicsőségesebb monumentje egy nemzeti egyeduralomnak és szellemi függetlenségnek” (Sir John Bowring angol filológus).

 

 

Szólj hozzá!



Ez a honlap is használ sütiket (cookies) a minél jobb felhasználói élmény érdekében. Kérem, fogadja el ezt a tényt és maradjon velünk! Köszönöm! Bővebb információ

A cookie-k használata segíti a jobb felhasználói élmény kialakítását. Az Európai Uniós rendelkezések értelmében, erről kötelességünk értesíteni olvasóinkat. Kérjük fogadja el a tényt az "Elfogadom" gombra kattintva és maradjon velünk! Köszönjük!

Bezárás